KARÁCSONY SÁNDOR NYELVSZEMLÉLETE – KITEKINTÉSSEL A MAI MAGYAR NYELVSZEMLÉLETRE

Absztrakt

Author's coordinates: Nyárádkarácsoni 1-es számú Általános Iskola, Csiba/Ciba 67/A

Email: fazakas.timea@scoalacraciunesti.ro

Karácsony Sándor (1891–1952) a 19. és 20. századi nyelvészeti irányzatok alapos ismerője,leginkább a wundti néplélektanra alapozva alkotta meg komplex társaslélektani rendszerét, melynek kiindulópontja az ember, központi kérdése pedig a nevelhetőség. Átfogó, több tudományterületet érintő vizsgálataiban a nyelv, a gondolkodás, a pszichológia, a történelem, etika és más témakörök vizsgálatán keresztül arra kereste a választ, hogy nevelhető-e az ember, és ha igen, hogyan. Ezért gondolatrendszere nagy mértékben pedagógiai vonatkozású, így fontos szempontokat vet fel a mai magyar anyanyelvi nevelés perspektívájából. A maga korában megosztó elmélet nagyon rezonál a nyelvi nevelés legkorszerűbb alapelveivel. A kommunikáció-központúság, a kontextusból, beszédhelyzetből való kiindulás, a kontrasztivitás, a valós, élőnyelvi adatok felhasználása, a nyelv működésének megfigyelése, a nyelvek és nyelvváltozatok egyenrangúsága, a mondatközpontúság, a gyermekközpontúság és az életkori sajátosságok szem előtt tartása mind azt bizonyítja, hogy Karácsony nyelvről való gondolkodása milyen nagy mértékben innovatív, aktuális és korszerű. Az ő gondolatai visszaköszönnek a modern nyelvészeti irányzatokban is, mint például a kommunikációelmélet, beszédaktus-elmélet, kognitív nyelvészet, generatív-transzformációs grammatika, szociolingvisztika vagy pragmatika.

Kulcsszók: társaslélektan, nevelhetőség, emberközpontúság, nyelv és gondolkodás, anyanyelvi nevelés
 
Teljes szöveg - PDF (Magyar)