A folyóirat szerkesztésének megkönnyítése céljából kérjük a tisztelt szerzőket, hogy szövegeiket az alábbi formai követelményeknek megfelelően készítsék el:
I. A tanulmányt Windows alatti Word-fájlban várjuk (.doc vagy .docx formátumban kimentve), valamint pdf-dokumentumként. Kérjük, hogy a megszerkesztett anyagokat a következő e-mail címre küldjék el: nyelvirk@gmail.com
A szöveg terjedelme max. 25 oldal (Times New Roman betűtípussal, egyes sorközzel, 11 pontos betűvel). Kérjük, amennyiben lehet, mellőzzenek minden előzetes tördelési műveletet.
A tanulmány jellegű írásokat lektoráltatjuk. A beérkezett írások megjelenésének, megjelenési idejének, sorrendjének meghatározása a felelős szerkesztő illetékességi körébe tartozik.
II. A TANULMÁNY SZERKEZETE
A. Az a kérésünk, hogy a tanulmány főbb szerkezeti részei ilyen sorrendben kövessék egymást:
1. A tanulmány szerzőjének a neve: 10 pontos VERZÁLIS betűtípussal
2. Munkahely (intézmény), munkahely címe, e-mail cím
3. A tanulmány címe: 12 pontos VERZÁLIS betűtípussal
4. A tanulmány alcíme – ha van: 12 pontos normál betűtípussal
5. Magyar nyelvű kivonat (kb. 2000 leütés): 10 pontos betűtípussal
6. Kulcsszavak magyarul (5)
7. A tanulmány törzsszövege: 11 pontos betűtípussal (a tanulmányt tagoló címek és alcímek szerkesztésére lásd az V.A. pontot)
8. Hivatkozások
9. Mellékletek – ha vannak
10. Román nyelvű cím: 10 pontos VERZÁLIS betűtípussal
11. Román nyelvű összefoglaló (Rezumat – kb. 2000 leütés): 10 pontos betűtípussal
12. Kulcsszavak románul (5)
13. Angol nyelvű cím: 10 pontos VERZÁLIS betűtípussal
14. Angol nyelvű összefoglaló (Abstract – kb. 2000 leütés): 10 pontos betűtípussal
15. Kulcsszavak angolul (5)
B. A Jegyzetek lábjegyzetek legyenek (NEM végjegyzetek). Kérjük a lábjegyzeteket 9 pontos betűtípussal szedni.
C. Az összefoglalók lefordításáról a szerzők gondoskodnak, akárcsak az összefoglalók kompetens anyanyelvi beszélő által való nyelvi lektoráltatásáról. A román és angol nyelvű összefoglaló terjedelme kb. 2000 leütésnyi legyen.
D. Kérjük, hogy az esetleges mellékleteket külön dokumentumba elmentve is juttassák el hozzánk!
III. A HIVATKOZÁS MÓDJA
A szakirodalmi források megjelölését a szövegbe kell beépíteni (pl. Lightfoot 1998: 123), ne lábjegyzetben szerepeljenek. A szakirodalom teljes és ábécérendbe szedett listája az irodalom pontban szerepeljen a tanulmány végén (10 pontos betűtípussal szedve). A folyóiratok neveként ne használjunk rövidítéseket, azaz Magyar Nyelvőr vagy International Journal of the Sociology of Language stb., NEM pedig Nyr vagy IJSL. Szótárak, adattárak, kézikönyvek hivatkozása az általánosan elfogadott rövidítéssel történik, pl. ÉrtSz, SzT.
Folyóiratcikk:
Embick, David 2004. On the Structure of Resultative Participles in English. Linguistic Inquiry 35/3: 355–392.
Szili Katalin 2001. A perfektivitás mibenlétéről a magyar meg igekötő funkciói kapcsán. Magyar Nyelv 97: 262–282.
Kötet:
Comrie, Bernard 1976. Aspect: An Introduction to the Study of Verbal Aspect and Related Problems. Cambridge University Press, Cambridge.
Kiefer Ferenc 2006. Aspektus és akcióminőség – különös tekintettel a magyar nyelvre. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Tanulmány/fejezet kötetben:
Kratzer, Angelika 1995. Stage level and individual level predicates. = Gregory N. Carlson–Francis Jeffry Pelletier (szerk.): The Generic Book. The University of Chicago Press, Chicago. 125–175.
Wacha Balázs 1992. A mondat szórendje. = Benkő Loránd (főszerk.): A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. A kései ómagyar kor. Mondattan, szöveggrammatika. Akadémiai Kiadó, Budapest. 155–209.
Internetes hivatkozás (zárójelben a letöltés dátumával):
Bartos Huba 2008. The syntax of Hungarian -vA adverbial participles: A single affix with variable merge-in locations.
http://www.nytud.hu/oszt/elmnyelv/adv/AdvCh4.pdf (2009. 01. 01.)
Doktori disszertáció:
Bene Annamária 2005. Az igék bennható–mediális–tranzitív felosztásának alkalmazhatósága magyar szintaktikai és morfológiai sajátosságok magyarázatában. Doktori disszertáció. ELTE BTK, Budapest.
IV. Recenzió, könyvismertetés szerkezete
A recenziók, könyvismertetések terjedelme ne haladja meg a 4 oldalt (12 pontos Times New Roman betűtípussal). Az ismertetett művet a következőképpen kérjük bemutatni:
KABÁN ANNAMÁRIA – MÓZES HUBA, Reflexió és önreflexió Dsida Jenő költészetében. Esszék, szövegtani megközelítések. Bíbor Kiadó. Miskolc, 2014. 123.
Lőrincze-emlékkönyv születésének 100. évfordulójára. BALOGH FERENCNÉ (szerk.), Eötvös Károly Megyei Könyvtár. Veszprém, 2015. 180+26.
V. Egyéb formai követelmények
A. A tanulmányt Word dokumentumként várjuk, 11 pontos Times New Roman betűtípussal, az automatikus színbeállítást alkalmazva (tehát ne használjunk színes betűket). Az oldalbeállítás legyen A4-es lap, mindenhol 2.5 cm-es margókkal. Mindenütt egyes sorközt kell alkalmazni, térköz nélkül, sorkizárt igazítással. A bekezdések első sorának behúzását a bekezdésformázással oldjuk meg, 1 cm-es bekezdés-behúzással (tehát nem tabulátorral). A szövegben hangsúlyozásra lehetőleg ritkított betűtípust használjunk 1 pontos értékkel. Aláhúzást ne alkalmazzunk! A kurziválás fő funkciója a szövegkiemelés (idézetek, szövegrészletek stb.). A tanulmányt tagoló címeket és alcímeket félkövér kiemeléssel jelöljük, címsorformázás nélkül. Számozásos tagolás esetén arab félkövér számokat használjunk, esetleg decimális továbbtagolással, pl. 1.1., 1.2., 1.2.3. stb. Ne használjunk automatikus számozást és automatikus felsorolást! Ágrajzokban használjunk megfelelő méretű betűket, hogy ha a végső tördeléshez kicsinyíteni kell őket, maradjanak jól olvashatók. Ha valamilyen speciális betűkészletre van szükség, kérjük az illető betűtípus .TTF fájlját is mellékelni.
B. Idézőjelek és egyéb írásjelek:
A jelentések megadása egyszeres ’…’ típusú idézőjellel szerepeljen, pl. reprint ’hasonmás kiadás’. Az elsődleges idézőjel kezdő jele alsó helyzetű, 99-es alakú, berekesztő párja ugyanilyen 99 formájú, de felső helyzetben van. Másodlagos idézőjelként (idézeten belüli idézet jelölésére) kérjük a »lúdláb« idézőjelet használni. A hosszú kötőjelet kérjük a helyesírási szabályzatnak megfelelően használni: ha „tól–ig” értelmi viszonyról van szó, például oldalszámoknál, évszámoknál; gondolatjelként; többszerzős műveknél a szerzők neve között. Ha a szerzőknek csak a vezetéknevét tüntetjük fel (főszövegben), ne legyen a kötőjel előtt és után szóköz. Ha a szerzők keresztneve is szerepel (a hivatkozások részben), akkor legyen szóköz. A lábjegyzetet jelölő számot a főszövegbe írásjelek után kell beszúrni, nem a szó és az írásjel közé (pl. ...definiálja,1 mert ↔ definálja1, mert, illetve ...hozott.1 ↔ hozott1.)
C. Táblázatok, ábrák, képek, diagramok
A táblázatokat és ábrákat kérjük folyamatosan számozni (
1. ábra; 1. táblázat – félkövérrel szedve), és lehetőség szerint önálló címmel ellátni. Ez esetben az ábra vagy táblázat szó után pont kerül, és utána nagybetűvel kezdődik a cím. (A cím végére értelemszerűen nem kell pont.) A felirat az ábra vagy táblázat alá kerüljön, 10-es betűmérettel (ez legyen a táblázaton belüli szöveg betűmérete is). Kérjük, lehetőség szerint kerülje a színes ábrákat, diagramokat, illetve vegye figyelembe, hogy az eredetileg színes képek, diagramok esetében szürkeskálás nyomtatásban máshogy látszanak a különbségek. A diagramokat úgy kérjük megszerkeszteni, hogy a laptükörnek megfelelő kicsinyítéskor is olvashatóak legyenek a feliratok. Excel-táblázatból generált diagramok, táblázatok esetében kérjük csatolni az Excel-fájlt is; a többi ábrát, képet .jpg vagy .tif formátumban mentse el, és külön fájban is mellékelje. Szövegdobozokat, kérjük, ne használjanak,
mert azokat a tördeléshez nagyon nehéz átrendezni, illetve a nyomtatott oldaltükör méretéhez igazítani.
Az elbírálás kritériumai
A Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények a double-blind peer review módszerrel recenzált tudományos folyóirat. Minden közlésre benyújtott cikket/tanulmányt a szerkesztőség által kinevezett szaklektoroknak küldünk ki. A benyújtott kéziratokat a folyóirat honlapján közzétett Szerkesztési útmutató szerint kell megszerkeszteni. A tanulmányokat a szerkesztőség elolvassa és bírálatra küldi ki. A bírálók kitöltik a folyóirat Szaklektori véleményezés űrlapját. Az értékelést (elfogadva / javításokkal elfogadva / elutasítva) legfeljebb egy hónapon belül közöljük a szerzővel/szerzőkkel.
A szaklektorok a következő szempontok szerint bírálják el a beküldött munkákat:
A közlemény szerkezete: Megfelelőnek találja-e a szaklektor a kézirat felépítését és stílusát?
Kivonatok: A szerző mellékelte-e a kötelező kivonatot, és ez tartalmazza-e a tanulmány legfontosabb felvetéseit?
A közlemény terjedelme: A szaklektorok felmérik, hogy a tanulmányban felvetett téma indokolja-e a dolgozat terjedelmét; szükség szerint ajánlhatják a tanulmány terjedelméek csökkentését, ill. a felvetett téma más formában való bemutatását.
Módszerek: Szakmailag megfelelő(ek)-e a tanulmányban érvényesített módszer(ek)?
Hivatkozások: A tanulmány tartalmazza-e a téma feldolgozásához szükséges releváns szakirodalmi hivatkozásokat, a szerző minden erre vonatkozó adatot, idézetet és hivatkozást pontosan alkalmaz-e?
Eredetiség: Tartalmaz-e eredeti, új tudományos eredményeket a beküldött közlemény? Tartalmaz-e tudományos nóvumot a hivatkozásokból már ismert adatokhoz képest?
A tanulmány tudományos hatása: Hozzájárul-e a közlemény a tudományos szakterületen való kutatások előrehaladásához? Mi tekinthető a dolgozat jelentőségének, van-e lehetséges hatása a jövőbeni kutatásokra?