JÉGHIDEG VIZEK JÁTÉKA. ESETTANULMÁNY NICHITA STĂNESCU KÉT VERSÉNEK SZILÁGYI DOMOKOS-FÉLE FORDÍTÁSÁRÓL

Absztrakt

DOI: https://doi.org/10.59277/NyIrK.2023.2.152.172

Author's coordinates: Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Hungarológiai Doktori Iskola, Kolozsvár / Cluj-Napoca, Horea 31

Email: andreferenc92@gmail.com

Az esettanulmány Nichita Stănescu két versének Szilágyi Domokos-féle magyar fordítását elemzi. A tanulmány első része röviden felvázolja Nichita Stănescu életét és munkásságát, hangsúlyozva szerepét a 20. századi román lírában. Nichita Stănescu eredetiséget és a nyelvi innovációt hozott a román költészetbe, ez pedig bonyolultságával, komplexitásával megnehezíti a más nyelvekre való átültetést. Szilágyi Domokos, maga is elismert költő és műfordító, Stănescu több versét fordította a Víziorgona (Orga de apă) című antológiából, az átültetéseket mind a kortársak, mind az utókor elismeréssel illették. A tanulmány második része Nichita Stănescu két versének (Orga de apă, N-ai să vii – Víziorgona, El se jössz) Szilágyi-féle magyar nyelvű fordításának alaposabb és részletesebb elemzését nyújtja, Az elemzés nemcsak a fordítás technikai-nyelvi szempontjaira összpontosít, hanem a két szöveg zenei és költői jellemzőit is figyelemmel követi. Ebben a folyamatban a nyelvi játékot, a nyelvtani finomságokat, a rímek és a ritmus átvihetőségét tárgyaljuk, figyelembe véve az irodalmi fordításban alkalmazott egyenértékűségi kritériumokat. A technikai megközelítés mellett az elemzés kiemeli a fordítási munka kreatív és művészi aspektusait is. A cikk azt vizsgálja, hogy a fordítás milyen mértékben tekinthető önmagában kreatív aktusnak illetve kreatív tevékenységnek, valamint kitér arra is, hogy a fordítás miképpen tükrözi az eredeti munka légkörét, ezáltal új dimenziókat nyitva meg a célnyelvben.

Kulcsszók: műfordítás, versfordítás, román költészet, ekvivalencia, nyelvi játék, rím, ritmus, zeneiség, Szilágyi Domokos, Nichita Stănescu, Víziorgona.

Teljes szöveg - PDF (Magyar)